-Ki vagy rúgva. Nem akarlak többet a cégnél látni. Takarodj! –ordított rám Mr. Lee.
-De.... hadd magyarázzam meg. Én....
-Nem érdekel. Hallottad mit mondtam?
-Igen. –mondtam és könny szökött a szemembe.
-Akkor tegyél is úgy. Rád már nincs szükségem. –mondta Mr. Lee.
-Igen is. –mondtam, elindultam az ajtó felé, s mikor már odaértem kinyitottam az ajtót és még mielőtt kimentem volna visszanéztem a tovább készülődő Donghae-re. Ő is szomorúan rám nézett, s talán már utoljára. Mikor kimentem elindultam a céghez –hisz rám már nem lesz szükség – és összepakoltam. Minden cuccomat összecsomagoltam, majd hazamentem és beestem az ágyba. Feküdtem és csak néztem a plafont, s úgy éreztem hasznavehetetlen vagyok. Hogy értsétek is inkább elmesélem az elejétől. Kim Seuk Hye vagyok, 25 éves és egy cégnél dolgozom, azaz csak dolgoztam míg ki nem rúgtak. Nincs magas végzettségem, mégis felvettek a céghez. És nem, nem takarítónak hanem a cég igazgatójának Mr. Lee-nek titkárnőjeként. Mr. Lee-nek 2 fia van. Donghae és Donghwa. Donghwa a legidősebb. Ő ritkán járt be. Szinte egyszer sem. Lehet jobb is, hogy kivonja magát az üzleti világból. Donghae kb. 180 cm, gyönyörű barna szemű, barna hajú és az öltönyök fantasztikusan állnak rajta. Kb. 26-27 éves. A Myongji Egyetemen végzett, szóval nagyon okos és intelligens csak sajnos az édesapja hatása alatt áll. Biztos rájöttetek már kiről is van szó.... igen ő Lee Donghae.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése