2014. augusztus 31., vasárnap

17. fejezet

   Másnap reggel Mr. Lee hívása keltett.

-    Igen? –szóltam bele kábán.
-    Seukie? Hol vagy már? –kérdezte türelmetlenül.
-    Ööm.... már indulok lassan, mindjárt ott vagyok. –mondtam és kipattantam az ágyból.
-    Rendben. Azt hittem már elaludtál. –mondta nevetve a telefon túlsó oldalán.
-    Ááh, dehogy. Mindjárt ott vagyok.
-    Rendben. Addig is viszlát. –mondta és letette.

   Kapkodni kezdtem össze-vissza. Hívtam egy taxit, majd öltözni kezdtem. Gyorsan elkészültem, bezárkóztam és mire kiértem a taxi is megérkezett. Beültem, megadtam a címet és elindultunk. Egy kicsit messze volt az esküvő helyszíne a lakástól, de megmondtam a taxisnak, ha 10 percen belül elvisz a megadott címre többet adok neki. Hát így is lett. Nem kellett sok, oda is értünk hamar. Kiszálltam, kifizettem és ahogy megígértem, jóval többet is adtam neki. Bementem és körbenéztem. Ahogy gondoltam. Csupa pucc az egész. Ezért a sok segítség? 2 napig nem segítek nekik és teljesen átvarriálták az egészet. Nem is vártam mást Tiffany ízlésétől, majd elindultam megkeresni Mr. Lee-t és megmutatni, itt vagyok. Abban a nagy épületben nem találtam sehol, viszont az egyik szobába benézve megláttam, amint Tiffany készülődik. Meseszép ruhája volt.

-    Ugye hogy milyen szép? –kérdezte Mrs. Lee.
-    Igen az. –mondtam és egy könnycsepp gördült le az arcomon, hisz belegondoltam, én sosem lehetek Tiffany helyében.
-    Na én bemegyek és segítek neki. Te nem jössz Seukie? Neked is készülődnöd kellene. –mondta.
-    De megyek mindjárt én is, csak még meg kell keresnem Mr. Lee-t. –mondtam és ott álltam az ajtóban, Mrs. Lee pedig bement.

   Néztem őket és láttam rajtuk milyen boldogak mind a ketten, mikor Mr. Lee szólt oda nekem.

-    Seukie? Hát te is megjöttél? –kérdezte, majd odajött hozzám és megölelt. Nagyon váratlanul ért, hiszen nem gondoltam volna soha.
-    Igen nemrég jöttem. –mondtam és behúztam az ajtót.
-    Donghae azt mondta, ha találkozok veled, üzenjem meg neked, hogy vár a szobájában ahol készülődik. Azt mondta, a gyűrűkkel kapcsolatban szeretne veled beszélni.
-    Donghae? Igazából most nem érek rá. Készülődnöm kell nekem is. –magyarázkodtam csak hogy ne keljen mennem.
-    Pár percig ráérsz biztos. Azt mondta nagyon sürgős, szóval jobb lenne ha mennél. Szeretném ha minden tökéletes lenne ezen a napon neki. –mondta boldogan Mr. Lee.
-    Rendben megyek. Melyik szobában van?
-    A folyosó végén jobbra, baloldalt a második ajtó. –magyarázta.
-    Rendben. –mondtam és elindultam. Mikor az ajtó előtt álltam, megtorpantam.

   A kezem a kilincsen, viszont lenyomni már nem tudtam. Olyan volt, mintha valami megakadályozna. Vettem inkább egy nagy levegőt és bekopogtam, majd Donghae nyitott ajtót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése