25. fejezet: ’ Donghae szemszöge’

Másnap reggel csengettek én viszont aludtam tovább, majd Ms. Hye bekopogott és bejött.

- Donghae. Ébredj. Itt az ügyvéd a papírokkal.
- Jó, mindjárt. –mondtam dünnyögve, majd kiment.

   Pár perc múlva kikeltem az ágyból, felkaptam valamit és átmentem Tiffany-hoz a másik szobába, mivel nem alszunk együtt. Bekopogtam és benyitottam.

- Tiffany. Jó reggelt! Ne haragudj, hogy felkeltelek, de letudnál jönni egy percre a nappaliba?
- Miért? Mi olyan fontos? Hagyj már békén inkább és húzz ki. Aludni akarok.
- Gyere már le kérlek, csak egy perc.
- Nem értem mi a franc olyan fontos, hogy már nem lehet aludni se. –mondta mérgesen, majd kikelt az ágyból és olyan lendülettel jött el mellettem, hogy majd felborított.

   Lementünk és kész tények elé állítottam.

- Tiffany azért van itt ez a jó barátom, aki ügyvéd, mert hozott néhány papírt, amit alá kellene írnod.
- Milyen papírok?
- Válási.
- Válási? Még csak két napja házasodtunk össze és te már el akarsz válni? Mit szól ehhez az apád? –kérdezte.
- Igen válási és nagyon sajnálom. Tudom nem ezt érdemled, de én soha nem tudnék veled boldog lenni. Apám pedig ezentúl nem dirigál nekem.
- De hagyj egy kis időt, hogy megismerj. Még annyi időt sem hagytál nekem, hogy megmutassam milyen vagyok és megismerj.
- Már tudom milyen vagy és én ebből nem kérek. És nem akarok egy napnál sem tovább veled együtt maradni.
- A kis nyomorult miatt van most ez, igaz?
- Miért kell mindenkinek belekeverni őt? Nem miatta van.
- Ohhh Donghae. Ne hazudj már. Árad belőled, hogy oda vagy érte csak nem tudom mit eszel rajta annyira, hisz ő csak egy....
- Nem kell folytatni. Nem vagyok rá kíváncsi, hogy mocskolódsz rajta. Írd alá és felejtsük el egymást. –mondtam és odanyújtottam neki a papírokat.
- És ha nem írom alá?
- Ha nem írod alá, akkor bíróságra viszem az ügyet, de abból csak rosszul fogsz kijönni, azt garantálom. –mondtam. Tiffany hezitált egy ideig, majd kikapta a kezemből a papírokat, felvett egy tollat és aláírta.
- Tessék. –mondta flegmán, majd én is aláírtam. –És most?
- Most? Hát drága, már nem vagy a feleségem. Ms. Hye már összecsomagolt neked, az autó pedig kint vár, hogy hazavigyen. –mondtam megkönnyebbülve. Tiffany csak felhúzta az orrát és elment. –Végre. Nyugi van. –mondtam és leültem a kanapéra.
- Végre már. Azt hittem nem megy el már soha. Kiállhatatlan volt. –mondta Ms. Hye.
- Köszönöm, hogy ilyen gyorsan megtudtad csinálni nekem és hogy ilyen gyorsan ide is jöttél vele. Egy életre leköteleztél. –mondtam az ügyvéd barátomnak és kezet fogtam vele.
- Igazán nincs mit, viszont nekem rohannom kell. Még sok a dolgom. –mondta, majd az ajtó felé indult.
- Rendben és mégegyszer köszönöm. –hálálkodtam, majd kikísértem és leültem a konyhában.
- Kéred a reggelidet Donghae? –kérdezte Ms. Hye.
- Igen köszönöm. –mondtam, majd letette elém a reggelit.

   Soha nem esett ilyen jól a reggeli, csak mikor Seukie-val reggeliztem. Őrülten hiányzott. Reggeli után bementem a srácokhoz az ügynökségbe és egész nap bent voltam.